2001 nyarán előállt az a helyzet, amikor rájöttünk, hogy a családunknak két autóra van szüksége. Volt egy 96-os Suzuki Sedan 1,6, mellé kerestünk egy másikat. A szempontjaim a következők voltak: a Suzukitól lehetőleg gyorsabb legyen (ez nem egyszerű eset), legyen nagyon biztonságos, jó legyen az útfekvése, és elérhető árú legyen, ne legyen túl nagy. Leginkább egy 1-2 éves használt autóra gondoltam. Voltak tapasztalatok céges Megane-okkal, de azok full fapad 1,4-esek voltak. Az egyszerűségükön és lassúságukon kívül tetszettek. A rácfelvarrott változatokról, 1,6-os motorral viszont mindenféle autós újságban számomra tetszetőseket írtak, így ez lett a kiszemelt típus.

2001. augusztusában láttam meg az autómat Budakalászon, 2000. májusi fehér Berline 1,6 16v RT Cool személyében. Kiderült, hogy egy év alatt 65000 km-t futott, de legalább ez valós futásnak tűnik…. Szervizkönyv vezetve, törésmentes, a futott kilométerek ellenére újszerű állapot. Megvettük. Az ára 2,65 M Ft volt, de sikerült kialkudni egy váltózárat és 4 új gumit.

Jelenleg 110 ezer km van benne, és nem bántam meg a választásomat.

Tetszik, hogy a Suzukihoz képest biztonságban érzem magam benne. Saját korában ez volt a kategória legbiztonságosabb autója, 4 légzsák, ABS, és apróságok által. A karosszériája akkoriban nagyon merevnek tűnt (az MII-höz viszonyítva viszont meglepően puha), a futása csendes, rezonanciáktól mentes. Egy kerékkel a járdán parkolva zárhatók az ajtók, és nem kapcsolódik fel a belső világítás, ami a SUZI-hoz képest akkor újdonság volt.

A futómű franciásan lágy, a kormányszervo egy kicsit túlzott. Ezek akkor kiválóak, amikor az ember kényelmesen, stresszmentesen akar vezetni, sportos igényeket nem tudnak kielégíteni. Az úttartás ennek ellenére jó, kanyarokba egészen nagy sebességgel lehet bemenni, a fékek erősek, és szerintem felmelegedve sem vesztenek igazán a hatásosságukból. Végül is rendben van ez így, ez nem egy versenyautó.

Meglepően jók az autó téli tulajdonságai. Az autó olyan hóakadályon képes keresztülmenni, ami hihetetlen. A kerekek nem nagyon akarnak kipörögni, az ABS korrektül dolgozik. Volt eset, hogy a Mátrában szinte mindenki hólánccal szenvedett a parkolóban időnként elakadva, mégis sikerült egyszerű téli gumival is a biztosan mozognom. Máskor csak azért mentem fel egy letaposott hóval borított emelkedőn, hogy az ott álló és éppen a hólánccal szenvedő, kb. 20 éves tulajnak megmutassam, mit tud a Megane. Az áldozat egy Astra GSI volt. Ebben azért szerepe van a Michelin Alpin téli gumiknak is.

A szellőzés, légkondicionálás nyáron rendben van. Télen az utastér kicsit lassan melegszik be, és a légkondi segítsége ellenére a párátlanítás is nehézkes. A pollenszűrő cseréje is csak segített egy kicsit, de még így sem vagyok vele elégedett. Nem is tudom mi a probléma, a levegő mennyisége vagy hőmérséklete-e a kevés.

A karosszéria megfelelően tágas, de ha az elől ülők terpeszkedni akarnak, akkor hátra csak gyerekek ülhetnek be. Ez azonban az autó méreteinek mindenképpen megfelel. Az utastér elég széles, ülések kényelmesek. A berendezés nagyon otthonos, kárpitok tartósak is és szépek is. A biztonsági öv feltekerő a jobb első és a hátsó üléseknél gyenge, a vezető oldalon meglepő módon nem, egy kicsit figyelni kell rá, mert a félig feltekert öv csatja eszméletlenül zörög időnként. A csomagtartó kicsi, de akinél ez szempont, az nem fogja a Berline-változatot megvenni. A bővíthetőségre azonban nem lehet panasz.

A műszerfal szép, esztétikus, kis hibákkal. Mivel van a rádiónak távirányítója, így a rádió környékén ritkán kell nyúkálni, én megcseréltem volna a szellőzés szabályozó egységgel. A hátsó ablakfűtés kapcsolója pedig ritka béna helyre került.

Az autómban legjobban tetsző rész a motor. Az akkori mezőnyben nem éppen könnyű karosszériát is meggyőzően mozgatja. A gyorsulása nagyon jó, ebben a méretosztályban szerintem csak a Honda VTI gyorsabb. Városban igen dinamikus. A gyorsulás 160-170 körül érezhetően visszaesik, majd olyan 185-190 körül méginkább. Itt már nem is érezni, hogy gyorsulunk, de a műszereket figyelve kiderül, hogy mégis. Kis kitartással 210-ig elküldhető a mutató, tovább nem volt szívem erőltetni. A menetteljesítmények a váltónak is köszönhetők. A fokozatok igen rövidek, 3500-5000 rpm körül viszonylag könnyen tartható a fordulat, itt lehet jól nyomulni. Kis terheléssel, vagy csak a forgalom tempóját tartva már 3000-nél bátran feljebb kapcsolhatok, itt legalább csönd van. Nagy fordulaton zavar a motorzaj, ezt autópályán nem lehet megúszni, esetleg 120 alatt autózva. Néhány órás vezetés 140-150 körül nekem már fárasztó a motorzaj miatt. Egy hatodik fokozat nem lenne rossz a sebesség tartására. A fogyasztás szerintem nagyon kedvező. Ha az ember a normalitás határán belül marad a tempót illetően, akkor nyáron elég vegyes használatban 6-6,5 liter, csak országúton használva 5,7-6 körül. Budapesten néha dugóban állva olyan 9,5. Télen kb. fél literrel több kell, de én nem szoktam rövid távokat menni. Több utassal, vagy sportosan hajtva egy liter plusz adagot kér 100 km-re. A benzinszintjelző nem elég pontos, tankolástól már 10 km megtétele után csak háromnegyedet mutat, 30 litert elfogyasztva kb. negyed tankot. A számítógép kijelzőre jobb hagyatkozni, még mindig egy liternél kisebb eltéréseket jelzett a tankoláshoz képest.

Az autó megbízhatósága nem tökéletes, de a vártnál azért jobb, típshibák egyenlőre elkerültek. Fékbetéteket még az első tulajnál 60 ezernél cseréltek, tárcsákat én cseréltettem 100-nál egy féltengely gumiharanggal együtt. Mostanában a vezetőülés időnként nyikorog, talán a támla, és a csomagtartó nehezen záródik, legközelebb a szervízben a zárat megnézetem. Az autót 105 ezer km-el úgy vizsgáztattam le, hogy nem nyúltam előtte hozzá, csak elvittem vizsgára egyszerűen. Átment.

A kötelező szervizeken kívül egyszer csinált nagy sztájkot, 2002 decemberében, 88 ezer km-nél, a legrosszabb időpontban. Az autópályán észrevettem, hogy nem húz rendesen. Amikor a 2000 alá esett a fordulat, hihetetlen remegés és traktorhang tört elő belőle, és ment 3 henger. Gondoltam, ez a trafó. A Renault-házba vittem be, Karácsony előtti utolsó munkanap délután. Szétszedés, trafó és gyertya csere, semmi változás, semmi hibaüzenet. Ott töltötte az ünnepeket. Végül jan. 10-e körül vettem át. Kiderült, hogy az 1. henger egyik kipufogó szelepe törött el. A motort szétszedték, a szelepeket (16 db!) mindet kicsrélték. Mivel a szelepnek csak a rúgója törött le, így a hengerben szerencsére más nem károsodott. Cseréltek még olajat, szűrőket, stb., vezérműszíjat és feszítő görgőt, mivel szerintük rossz állapotban volt, bár csak 120-nál kéne cserélni. Ez intő jel lehet mindenkinek! A szelepeket szavatosságban cserélték, de a többi alkatrészt, és munkadíjat nekem kellett fizetni. Így ez 240 ezer forintba került! Akkor azt hittem eladom az autót azonnal. Csak éppen ennyi pénzért nem találtam jobbat. Így maradt.

Összességében elégedett vagyok vele, szeretem és vigyázok rá. Mivel az utastéren még semmi kopás nem látszik most sem, és kívülről is elég szép még, nem tervezem az eladását. Műszakilag a legtöbb mai autó sem jobb. Egy kicsit egyedül attól tartok, hogy az öregedést rosszul fogja viselni. Majd meglátjuk.

 

Előnyök:

 Hátrányok: