Kijelző automatikus fényerő szabályozása

Technikai kategória: 

Magyarországon kötelező a tompított fény használata lakott területen kívül.  A világítás bekapcsolását követően lehetőség van a kijelző fényerejének szabályozására. Erős napsütésben teljese fényerőre kell állítani a kijelzőt, majd ahogy sötétedik folyamatosan kell leszabályozni. Másnap reggel, amikor útra kelünk, az első dolgunk kell, hogy legyen a fényerő visszaállítása. És ez így megy megy nap mint nap. Nem beszélve arról, amikor a nyílt terepről alagútba érünk, vagy kijövünk belőle, akkor is állandóan tekergetni kell a szabályzót. Könnyedén megoldható a fényviszonyoktól függő automatikus szabályzás. Két variációt dolgoztam ki.

1. Az egyszerű megoldás.

Szükséges 1 db. fotóellenállás (CONRAD 145493) , és 1 db. kapcsoló, aminek összesen egy záró érintkezője van. Fényerőszabályzó és fényszóró magasság állító egységet buktassuk ki. Az egységhez egy 5 vezetékes dugó csatlakozik, a színek sorban kék, fekete, fehér, lila, zöld. Csapoljuk meg (tehát ne vágjuk el) a fekete és fehér vezetéket. Kössük párhuzamosan ezzel a két vezetékkel a fotóellenállást a kapcsolón keresztül. A fotóellenállást olyan helyre rögzítsük az autóban, ahol a fényviszonyok nagyjából megegyeznek a kijelzőre vetülővel. Automatikus módban kapcsoljuk be a kapcsolót, a fényerőszabályzóit állítsuk a legalacsonyabb állásba (legkisebb fényerő).

A módszer előnyei:

- egyszerű szerelés
- az automatika átfogása is szabályozható némileg

hátránya

- az esetek többségében (akár auto be, vagy ki) szükség lehet a kapcsoló és a fényerőszabályzó együttes kezelésére

2. A bonyolultabb módszer

Szükséges 1 db. fotóellenállás (CONRAD 145493) , és 1 db. kapcsoló, aminek váltó záró érintkezője van (morze), 1 db. 1 kohmos, és 1 db. 680 ohmos 0.25 wattos fémréteg ellenállás. Csapoljuk meg (tehát ne vágjuk el) a fekete és kék vezetéket, vágjuk el a fehér vezetéket. Az következő ábra szerinti bekötést kell alkalmazni:

Megjegyzés: Az eredeti fényerőszabályzó nem pótméter, hanem egy sok érintkezős kapcsoló.

A módszer előnyei:

- az esetek többségében csak egy kezelőszervhez kell nyúlni

hátránya

- bonyolultabb szerelés
- több alkatrész
- az automatika átfogása nem szabályozható

Én a 2. módszert alkalmaztam. Az eddigi tapasztalatok szerint az automatikus  fényerőszabályzás nagyon jól működik. Az egyetlen megemlítendő hátrány (?), hogy nappal, borús időben erős árnyékot vető fák között haladva kissé, és lassan "lélegzik" a kijelző, azaz a fa alatt kicsit leveszi a fényerőt, elhagyva azt, kicsit visszaszabályozza. Nem idegesítő, csak észlelhető. Ha valakit ezt zavarna, megoldást nyújthat egy sokkal bonyolultabb elektronika, amiben egy lassú integrátor fokozat van, kb. 10-60 másodperces időállandóval. A legegyszerűbben ezt két-három tranyóval (majd ha lesz időm karcolok valamit), vagy egy műveleti erősítővel valósíthatjuk meg, de a nagyon kifinomultak akár egy A/D, D/A fokozattal rendelkező mikrokontrollert is alkalmazhatnak (Atmel MEGA8 v. 16, pl.), és ekkor már nem csak az integrálás, hanem a megfelelő szabályozási görbe is megadható - bár ehhez igen türelmesnek és kitartónak kell lenni.

(Eredeti cikk: http://alibiman.ehc.hu/scii_autolum.htm)