Esküvői minitali + klubnyaralás Görögországban,2010. június 12-19.

2010.06.12 - 2010.06.19

Előzmények:

Kedves Klubtársak! Syl-lel úgy döntöttünk, idén nyáron örök hűséget fogadunk egymásnak Görögországban! Mivel a Fórumon előzetesen már többen jelezték, hogy elkísérnének minket, így felmerült bennünk az Első Görögországi Klubtalálkozó ötlete!

Ezennel hivatalosan is meghívunk minden kedves Klubtagot a 2010. június 17-én tartandó esküvőnkre, Neo Pori-ba! (Neoi Poroi - Platamonas mellett)

A kiutazás konvojban, saját autóval történik. (Természetesen nem kötelező a konvojjal tartani.) Az út kb. 1100 km, így köztes szállásra nincs szükség. Az útvonal elvileg a Szerb - Macedón szakasz lenne (útlevél szükséges).

A konkrét nyaralás június 12-19 között van. (szombattól szombatig) Az esküvői ceremónia (terveink szerint) június 17-én délután lesz, utána mindenki a vendégünk egy zenés vacsorára és bulira - hajnalig! :)

Nászajándékba elsősorban a következőket kérjük:

- jókedv

- vidámság

- jó hangulat

Mindenkit Szeretettel várunk: Syl & Kene80

A következő útinapló Wilsonbá fiának, Attilának köszönhetjük.

 

 

 Az istenek lakhelyétől a csodák szigetéig

 2010. június 11-19.

 Görögország története nem évszázadokra, hanem több évezredre nyúlik vissza. Az ókori Hellász egy olyan nép otthona volt, mely mindvégig a fejlődést és az élet filozófiáját tartotta szem előtt. Nem hiába, hisz Görögország sokkal többet nyújt, mint amennyit ígér. Minden területen egy csodálatos kincs bújik meg a turistaparadicsomok mögött, ókori városok képei jelennek meg, melyek felidézik bennünk Arisztotelész, Periklész, Leonidasz vagy akár Odüsszeusz korát. Nem is akadhatott volna más ország, ahol a máig ismert tudományok megszülethettek volna. Ez a gondolkodás csak újabb eredményekhez vezetett. Megjelent a bonyolult mitológiák mögé szőtt istenhit, és az egyedülálló államforma, a demokrácia fogalma is, ez mind Görögország!

 2010-ben hát ismét útra indulunk a Renault Megane Klub szervezésében immár a csodálatos Görögországba, hogy részt vegyünk két klubtag, Syl és Kene80 esküvőjén, és közelebbről is megismerjük azokat a helyeket, melyek a látogatókat a valóság és a képzelet között lebegteti. Különös alakalom ez a klub számára is, hiszen ez volt a legelső görögországi klubtalálkozó.

 Mint ahogy már egyszer beszámoltam egy olaszországi klubnyaralásról, most adott volt egy újabb alkalom, hogy útinaplót írjak erről az utazásról is. Ismét közölném az olvasókkal még itt a legelején, hogy én nem lehettem ott minden klubbal kapcsolatos eseményen, viszont lehet, hogy olyan helyeken is jártam, amerre te nem, így elnézést, ha kimaradnak, vagy módosultak kisebb részek az útinaplóból.

 Az érdeklődőknek kellemes böngészést az útinaplóban, a résztvevőknek pedig élményekben gazdag visszaemlékezést kívánok!

 
  (Wilsonbá fia) Attila

 
 

1. nap – Június 11. péntek

 Útinaplóm legelső napja a hosszú utazás első napja is. A kiutazás konvojban, saját autóval történt. Az első turnus este 18 órára gyűlt össze az M5-ös autópálya budapesti TESCO bevásárlóközpontjánál, ahol már néhány Megane klubos várt minket. Megismerkedtünk Győzővel és feleségével, Erával, aki ezen a nyaraláson, mint szervezőnk, idegenvezetőnk vett részt. Mindenki felkészült a kb. 1100 km-es utazásra, és 18:10-kor az első konvoj elindult az egészen Athénig vezető E75-ös főúton (Magyarországon ezt az M5-ös autópálya fedi le). A röszkei határátkelőn érkeztünk meg Szerbiába 20:15-kor.

2. nap – Június 12. szombat

 Szerbiáról nem csak azért kaptunk negatív benyomásokat, mert az éjszakai hosszú utazás unalmassá tette azt, hanem mert a Belgrádot övező hegyek majdnem hogy visszafordítottak bennünket. Valószínűleg hibás tankolás következtében csipogott ránk Renault Megane autónk minden harmadik percben, de idővel ez a probléma is megoldódott. Persze ez elég volt ahhoz, hogy idegesség miatt aligha tudjunk aludni valamit az éjjel. Több mint hat órát utaztunk a hatalmas országban, és még egy órát kaptunk a szerb-macedón határon is, míg 4:20-kor beléptünk Macedóniába. Szintén izgalmas (most nem csipogós, hanem szakadékos) hegységeken keresztül értük el a macedón-görög határt reggel 7 órakor (görög idő szerint már 8 órakor, innentől kezdve ezt az időszámítást használom). A gyakori útmunkálatok ellenére hamar leérkeztünk szálláshelyünkre, Neoi Pori-ba. 9:30-kor foglalhattuk el négyszemélyes apartmanunkat a Theodora házban, mely idővel hangosnak, de kényelmesnek bizonyult (az előtte lévő téren több mint 8 utca futott össze, így tulajdonképpen számon tarthattuk az egész üdülőterület idegenforgalmát :-D). Ezt a napot csakis a pihenésnek szántuk, délután persze egy kis fürdést a homokos tengerparton mindenféleképpen bele kellett iktatnunk. Estére sikeresen megérkezett a többi Megane konvoj is, így egy rövidebb tanácskozás után városnézéssel töltöttük el az estét. Megismerkedtünk Jimmy-vel, annak az utazási iroda vezetőjével, aki a szállásokat, utazásokat és persze a jó hangulatot biztosította a számunkra. 




Neoi Pori egy hagyományos üdülőfalu az olümposz-i rivérán közel a Tempi-völgyhöz, az Olümposz lábánál. Lakossága körülbelül 100 fő. A falu folyamatosan fejlődik, terjeszkedik, leginkább apartmanokkal. Az utcái szélesek, s Neoi Pori leginkább a turisták kényelmére van berendezkedve. Percek alatt el lehet jutni egyik feléből a másikba. Neoi Pori-ból csodálatos látvány tárul az Olümposz csúcsára és Platamon várára.

 

 3.nap  -Június 13.  vasárnap

  Strandolás és egész napos henyélés, pihenés. Este 19 órakor egy közös grillparti az újonnan érkezett klubosokkal a Jimakos utazási iroda előtt. Természetesen Jimmy az alkalmat kihasználva ismét jó kedvvel fogadta és boldogította vendégeit, valamint – minden görög konyhaművészetét összeszedve – elvállalta a halak és más húsok elkészítését. A citromolajban sült és fűszerezett grillek elkészítése mindenkinél bevált módszernek bizonyult. A jó idő ellenére estére felhők borították l az Olümposz csúcsát (már csak nem mi harcoltuk ki a fent élő istenek haragját…). Vihar ide, vagy oda a grillparti nem szakadt félbe olyan könnyen. 

 

4. nap – Június 14. hétfő

 A csapat, hogy egy kicsit kimozduljon kényelmes apartmanjaiból kirándulásokat szervezett Jimmyvel. Ezen a napon utazott el a Megane klub a Meteorákra, jó korán el is indultak oda. Mivel 2002-ben mi családosan már felfedeztük a kolostorok városát, erre az útra inkább nem neveztünk be. Elhatároztuk, hogy mi is elhagyjuk a várost, és a környéken nézelődünk. Terveink közt szerepelt az Olümposz megmászása is, de oda végül nem sikerült kilyukadnunk. A közeli hegyekben kocsikáztunk, ahol gyönyörű kilátás nyílt a tengerre és az Olümposz Beach-re. Hazafelé 11-kor felmásztunk Platamon várába. Délután ismét fürödtünk a tengerben, és olykor frappe-t (jegeskávét) szürcsölgettünk, hogy valahogy kibírjuk az a 34-36 fokot. Este egy hangulatos étteremben egy eredeti gyrost ettünk, majd sétáltunk a naplementében.
 

 Platamon vára egy olyan vár volt a Bizánci korban, amely elhelyezkedésének köszönhetően tudta Görögország egyik legjelentősebb főútvonalát ellenőrizni Macedónia és Thesszália között. A vár sokszögű fallal körülvett, 8 bástyával erősített. A délnyugati oldalán fallal leválasztva található a fellegvár. Az ásatások során két torony és több lakóház maradványait találták itt meg. Bárki, aki az E75-ös úton autózik, vagy buszozik Görögországban, a Tempi-völgy bejárata előtt megláthatja Platamon várát.


A Meteorák a legnevezetesebb látnivalók egyike Görögországban. A vidék és a hegység elnevezése: sajátságos környék tele gigantikus torony- és csipke alakú sziklákkal. Maguk a sziklák egyenként 100-150 m magasak. A Meteorákon huszonnégy bizáncikolostor  található, melyek egyenként 600 évnél idősebbek – a környék ennek köszönhetően igen híres zarándokhellyé vált. A kolostorok közül ma már csak ötöt használnak valójában a szerzetesek.

5. nap – Június 15. kedd

 Mivel nem sietünk sehova, ezen a napon is sikerült 9:30-kor kimászni az ágyból, és csak kényelmesen lustálkodni. Nem túl sokáig. Egy kisebb csapat egyik percről a másikra összeállt, és velük együtt igyekeztünk mi is az Olümposzra. Az ide látogató turisták, vagy hegymászók a hegy lábánál fekvő Litochoróból, azaz az Istenek városából indulhatnak a Zeusz trónjának is nevezett fenséges csúcs meghódítására, de mi még 1000 métert mentünk felfelé autóinkkal a szerpentineken, néhol elég húzós szakadékok mellett. Innen több útvonalon is lehetett volna folytatni az utat a csúcs felé, de még a legközelebbi ellenőrzőpontot sem vállalta be a csapat a meredekség, és a felkészületlenség miatt. Másrészt elég sok időbe került volna, de talpraesettebb klubosaink (akik már reggel 9 órakor indultak el felfelé) részben teljesítették a túrát (a mi csapatunk pont délre ért fel a legmagasabban fekvő parkolóba, onnan 2-3 órát sétáltunk a sziklák és vízesések között). A hegyről lefelé menet meglátogattuk a XIV. századi Saint Dionisios kolostort, mely a Meteorákhoz hasonlóan a külvilágtól teljesen elzártan működik a félelmetes hegyormok között

Az Olümposz Görögország legmagasabb hegysége, amely az ország északi részén, Thesszália és Makedónia határán emelkedik. A legújabb mérések alapján 
 

2918,8 méter magas. A görög mitológia szerint, itt az Olümposz legtetején van az istenek örök lakhelye. A havas hegygerincen, felhőktől koszorúzva állt a görög pantheon isteneinek – a tizenkét olümposzi isten kristálypalotája, melyben Zeusz uralkodott.

6. nap – Június 16. szerda

 Ez a nap elég tartalmas és hosszú volt. Már reggel 6 órakor buszra szálltunk, ami egészen Amaliapoli-ba vitt bennünket egy kikötőbe. Nem hiába, hisz egy gyönyörű szigetre, Skiathos-ra tartottunk. 8:30-kor léptünk az Elisabet II. nevű hajó fedélzetére, melynek kapitánya Dimitriou volt. Pontban 9 órakor a hajó elhagyta az öblöt, és kisebb-nagyobb szigetek mellett elhaladva Skiathos felé vette az irányt. Út közben elhaladtunk Trikeri mellett is, majd egy márványfejtőt is megtekinthettünk. Dimitriou mindig gondoskodott a jó hangulatról. Lehetett fényképet készíteni a hajókabinban, és táncleckéket is kaphattunk a fedélzeten egy kis Metaxával együtt. Délben kötöttünk ki Skiathos szigetén, hogy a szintén ezt a nevet viselő fővárosát megtekintsük. Mondanom sem kell, hogy pont jól időzítettünk, ugyanis ekkor volt a legmelegebb. Megmásztuk a templomhegyet, melyről gyönyörű kilátás nyílt az egész városra. Bazársorok mellett haladtunk el a szűk utcákon, míg beültünk egy kis tavernába. 14:15-kor indult el a hajónk a sziget túloldalán található Koukounaries homokos tengerpartjára, ahol megmártózhattunk a színtiszta, kék tengerben. Este fél hatkor ismét hajóra szálltunk, hogy visszatérjünk Amaliapoli-ba. Idővel mindenki elfáradt a hosszú nap után, de Dimitriou egy percet sem hagyott minket unatkozni. Ismét táncra perdült a csapat, és a görög hagyományos táncoktól kezdve a népszerűbb magyar dalokig minden elhangzott a fedélzeten. A táncolók jutalma ismét egy kis Metaxa volt, így mindenki kivette részét a szórakozásban. 20 órakor kötöttünk ki Amaliapoli-ba, ahol fájdalmasan búcsúztunk kapitányunktól és az Elisabet II-től. Itt már busszal vártak minket, hogy visszavigyenek üdülőfalunkba, Neoi Pori-ba, ahová körülbelül 22-kor érkeztünk.

 Skiathos, az egész világon ismert sziget 60 strandjáról és éjszakai életéről nevezetes. A „fiatalság szigetének” is becézik. A festői főváros két hatalmas sziklára épült, két oldalról kis öblök veszik körül. A jellegzetes piros tetejű fénylő fehér házakat nyakatekert utcácskák kötik össze számtalan étteremmel, bárral és tavernákkal. A sziget növényzetéről ás arany partjairól ismert.

 

 7. nap – Június 17. csütörtök

 A szigetlátogatásos nap után mindenki örült, hogy erre a napra nem készült program. Legalábbis nem délelőttre, ugyanis a hosszú nap kipihenése mindenki számára fontos lett. A nap folyamán ismét a fürdőzés, napozás, és a jegeskávézás került előtérbe, de egy dolgot semmiféleképpen nem szabadott elfelejtenünk: ez a nap Szilvia és Tamás esküvőjének napja. A nászkonvoj 19:30-kor indult a Theodora apartman elől és Leptokaria tanácsterméig tartott. Mindenki autóba szállt, és a majdnem 30 autóból álló konvoj hangos dudálással verte fel az üdülőövezetet a menyasszony tiszteletére. A vőlegény már a tanácsteremnél várta a konvojt, ahol görögül zajlott le a szertartás (ezt Szofi tolmácsolta nekünk). A jókívánságok után visszaindultunk Neoi Pori-ba, ahol este 11-kor került sor a lakomára egy hangulatos tavernában. Sokan talán sohasem felejtjük el, hogy egy négyszemélyes kis asztalon összesen 15 tányér volt mindenféle finomságokkal, amit már csak győzni kellett megenni. A násznép már rég jóllakott, a tányérok még mindig érkeztek a konyhából, de hát ez egy görög lakoma, görög zenészekkel! Jimmy felelt ismét a hangulatért, aki „vérbeli görög” révén a görög tánc rejtelmeibe vezetett bennünket. „Éljen az ifjú pár!” – hangzott el az éjszakában. Körülbelül hajnali háromig tartott a móka.
  

 A görög esküvőkön régen hagyomány volt a tányértörés. Ez tulajdonképpen a jókedv kifejezésére szolgált, ám felismervén ennek veszélyeit, a hagyomány egy kicsit átalakult. Újonnan hatalmas mennyiségű szalvétát dobnak a táncolók közé, melyet többnyire mi is átéltünk.

 8. nap – Június 18. péntek

 Nálunk ez a nap fél 12-kor kezdődött, ugyanis ekkor tudtunk kimászni az ágyból az esküvői lakoma miatt. Meglátogattuk a helyi piacot is, mely minden pénteken költözik a faluba, és megannyi különlegességet tartogat a különféle halaktól kezdve a mediterrán gyümölcsökig. Különösen erős szél fújt ekkor, így a fürdés kimaradt számunkra. A pihenés mellett lassan pakolnunk is kellett, hisz szombat reggel el kellett hagynunk szállásunkat. Estére a vihar elérte Neoi Pori-t, így volt is időnk pakolászni.

9. nap – Június 19. szombat

 A Megane csapatnak ez volt az utolsó napja Görögországban, mivel a klubosok a délelőtt folyamán több turnusban tértek haza. Kevesebben tudták, hogy mi egy kicsit több nyaralást terveztünk eredetileg, így 9 órakor elhagytuk a Theodora apartmant, és nem hazafelé, hanem Közép-Görögország felé vettük az irányt. Reméljük, hogy a konvojok zökkenőmentesen, élményekben gazdagon tértek haza Magyarországra.

  



 

Kene 80 beszámolója

 

Görögországi álom:

             Álomnyaralás-Álomesküvő 

 

            2010. június 11.-én, és 12.-én vágott neki a társaság a majdnem 1200 km-es távnak kisebb – nagyobb csapatokban. Mi személy szerint Vyktorékkal 12.-én hajnal 2-kor találkoztunk a - már szokásosnak mondható – parkolóban, az M5 kivezetőjénél. A kétautós mini konvoj a Magyar – Szerb határ előtt kiegészült Black Bullékkal, így három autóval robogtunk a célállomás felé. A hosszú, és fárasztó, ám kellemes csevegéssel eltöltött utazás után görög idő szerint délután hat óra körül érkeztünk meg Nei Poroi-ba. Házigazdánk – az iroda tulajdonosa – Jimmy, cipuroval, és dinnyével várt minket! A formaságok után elfoglalhattuk a szállásainkat. Itt voltak kisebb problémák, de ezek hamar megoldódtak. A görög iroda előtt még aznap este az iroda dolgozói, és Jimmy köszöntöték a társaságot, és elmondták a legfontosabb tudnivalókat. Ezek után elindultunk felfedezni Nei Poroit.

            A következő napon – vasárnap – meglátogattuk a szomszéd falut, Platamonast, a délutánt pedig a tengerparton töltöttük. Este Jimmy grillpartyt rendezett az iroda előtt souvlaki, sült hal, tzatziki, és görög saláta volt a menü. Közben meglátogattuk az esküvői vacsora helyszínét is, ahol kedves fogadtatásban volt részünk.

            Hétfőn ismét átmentünk Platamonasba az esküvővel kapcsolatos dolgokat (torta, csokor) intézni. A nap további részét a „henyélés” jegyében töltöttük.

            Kedden fakultatíve nekivágtunk az Istenek Hegyének, az Olymposnak! Wilsonbáék, Vyktorék, és mi, minikonvolyba verődve indultunk neki meghódítani a mesés tájat, Jimmy „térképe” alapján. Kis kerülővel ugyan, de sikerült feljutnunk az utolsó parkolóig, ahonnan már csak gyalogosan lehet tovább menni. Ebéd, és némi pihenő után a csapat egy része nekivágott a gyalogos ösvénynek, mi pedig „lent” maradtunk, bejártuk a parkoló környékét, majd indultunk vissza. Este még átmentünk Platamonasba, egy hangulatos tengerparti vacsorára.

            Szerdán korán reggel, helyi idő szerint 5:45-kor már gyülekeztünk Nei Poroi főterén, mivel csaknem az egész csapat jelentkezett az aktuális programra, egy hajókirándulásra az Égei Tenger gyöngyszeméhez, Shiatos szigetére. Két és fél óra buszozás után érkeztünk meg a kikötőbe, ahonnan a hajó indult. A hajóút – hála a kapitánynak, és családjának – kellemesen telt, volt ott zene, tánc, no meg Metaxa bőven! J A szigeten először a városnál kötöttünk ki, itt lehetett nézelődni, enni, inni, shopingolni. Később áthajóztunk az „aranypartra”, itt megmártózhattunk kicsit, majd indultunk vissza. A hajón visszafelé is gondoskodtak az unaloműzésről, még a fedélzetmosásba is belevonták a turistákat. Este fél tizenegyre értünk vissza Nei Poroiba. Mozgalmas nap volt.

            Elérkezett hát a nagy nap, 2010. június 17.-e csütörtök, az Esküvőnk napja! Délelőtt átmentünk Jimmy kíséretében Leptokaria-ba, az esküvői ceremónia helyszínére, hogy pontosítsuk az időpontot. (Igazi görög mentalitás, az esküvő napján dőlt el, hogy este 7-kor, vagy 8-kor lesz a ceremónia) Miután minden rendeződött, csobbantunk még egyet a tengerben, majd elkezdődött a lázas készülődés. Délután Vyktorral elmentünk a tortákért, és a csokrokért, ekkor a menyasszony már javában készülődött. Helyi idő szerint este 7-kor Vyktorral – Ő volt a tanúm – és Kopival átmentünk Leptokaria-ba, hogy kellő képpen tudjuk fogadni a Menyasszonyt. Eközben Nei Poroi-ban, a „Menyasszonyi ház” előtt összegyűlt a násznép, hogy a Megane Klubhoz méltóan konvolyban kísérjék a Menyasszonyi autót (Luki) a szertartás helyszínére. A ceremónia, és a gratulációk fogadása után újra konvojba rendeződve indultunk vissza, immár én is Luki autójában, újdonsült feleségemmel együtt, a hátsó ülésről integetve vezettük a sort. Nei Poroi-ban több kört is autókáztunk. Kis ruhaigazítás után lementünk a városka főterére, ott a szökőkút előtt a koszorús lányokkal fényképezkedtünk kicsit, majd visszatérve a nászházhoz, magyar hagyományokhoz híven vonultunk át a vacsora helyszínére. Az esküvő félig görög, félig magyar hagyományok szerint zajlott. Mindkét nép szokásából volt benne egy kicsi. Az étteremben az asztalokon minden vendéget egy pohárka cipuro, és Syl és barátnői által készített köszönetajándék várt. Alig pár falatot ettünk az előételből, máris egy meglepetésben volt részünk, ugyanis a leleményes Klubtársak megajándékoztak minket egy görög amfórával. Elmondásuk szerint búvárkodás közben találták a benne rejtőző kinccsel együtt. Mivel nem tudták elosztani, nekünk ajándékozták, biztosan jól jön a csillogó euró az ifju pár háztartásában. Kaptunk egy görög naptárat is, egy kis „útmutatót” a házasélethez J. Természetesen nem maradt ki az ajándékozásból a két fő szervező sem, és a családjuk, akik elviselték, hogy párjuk fél éven át a szervezéssel foglalkozik. Ezután elfogyasztottuk a bőséges vacsorát, némi görög tánctanulás következett Jimmy és Sofi vezetésével. Kicsivel éjfél után elmentünk átöltözni, és már új asszony, és új emberként, a magyar hagyományokhoz híven piros ruhában tértünk vissza. Később hozták a tortákat, amit percek alatt ki is osztottunk. Az utolsó morzsáig elfogyott. Szerencsére nagyon finom volt. Sajnálatos módon hajnali fél négy tájékán a rendőrség vetett véget a bulinak, de figyelembe véve, hogy éjféltől csendrendelet van, egész jól bírták!

            Pénteken „reggel” tíz órakor lementünk a helyi piacra. Délben átmentünk Jimmy egyik barátjához, akinek robogókölcsönzője van. Az esküvői vacsorán felajánlott nekünk – az ifjú házasoknak, és a tanúknak - egy – egy quadot egész napra, nászajándék gyanánt. Kihasználva az alkalmat, körbemotoroztuk a várost. Délután, kihasználva a helyi adottságokat, lementünk a tengerpartra egy exkluzív fotózásra. Este még átmentünk Leptokaria-ba csavarogni egyet.

            Szombaton – készülődve a hazamenetelre – kezdtünk összepakolni. Mire minden a „helyére” került, tizenegy óra lett. Elterveztük, hogy eszünk valamit, és hazafelé útbaejtjük Pateimonas-t, a „halott várost”. Mielőtt nekivágtunk volna az útnak betértünk Jimmy-ékhez elköszönni, aki fel is borította a terveinket. Felmentünk az ófaluhoz, majd visszatértünk Nei Poroi-ba, ahol Jimmy egy souvlaki ebéddel vendégelt meg minket. Helyi idő szerint fél négykor sikerült elindulnunk az ismét két autót számláló konvojjal (Vyktorék, és mi).

            A Macedón – Szerb határon összefutottunk egy másik csapattal: vv65-ék, Linyáék (Gopel), v_tiborék, és Kopiék alkották a négyest, így Szerbián hat autóval haladtunk keresztül. Belgrád előtt Kopi kiállt kicsit aludni, Szabadka után Linyáék tértek ki Tompa felé, Röszke után pedig v_tiborék váltak ki a konvojból, így három autóval haladtunk Budapest felé. Hajnali öt óra körül értünk a kiindulási ponthoz, az M5 kivezetőjénél lévő nagyáruház kagylós kúthoz. Itt különváltak útjaink. vv65-ék már a gyáli csomópontnál kiváltak a csapatból. Hajnal hat órára szerencsésen hazaértünk, és felkészültünk lelkileg a dolgos hétköznapokba való visszatéréshez.

            Mindent összevetve életünk legszebb hete volt, remek társasággal, fantasztikus hangulattal, és egy csodálatos, mesébe illő esküvővel egybekötve! Köszönjük mindenkinek, aki eljött, és velünk együtt örült életünk egyik legfontosabb napján, és – ahogy mondani szokás – jelenlétével emelte az est színvonalát!

 

 

Külön köszönet:
 

-         Kopinak, Phoere-nek, és vv65 Erának, mert a segítségük nélkül nem jöhetett volna létre ilyen formában ez a nyaralás. 

-         Kopi, Phoere, és vv65 Era családjának, mert elviselték, hogy párjuk a nyaralás alatt is a Klub összetartása érdekében dolgozott. 

-         Szöszkének, aki a Menyasszony tanúja volt. 

-         Vyktornak, aki az én tanúm volt. 

-         Áginak, aki minden fontos pillanatot szinte szervezetten megörökített.

-         Lukinak, aki elhozta nekem a Menyasszonyt, és vissza is vitt minket a meseautóval. 

-         Jimmy-nek, aki az egész esküvő szervezését elintézte. 

-         Sofinak, aki tolmácsolt nekünk egész idő alatt.

-         A Jimakos Tours munkatársainak           

-         A koszorúslányoknak, akik végig kísértek minket a nagy napon. 

-         Az összes videós / fotós vendégnek, akik segítettek abban, hogy örökre felejthetetlen legyen számunkra a nagy esemény.

-         És mindenkinek, aki elkísért minket erre a fantsztikus nyaralásra!

 

Syl & Kene80

 

Csatolmány: