Disznóölő-piknik - Kerekegyháza, 2006. március 4.

2006.03.04

A piknik előkészületei már előző délután elkezdődtek, Benjy és Benjy Papa szakszerű segítségével. Ők már péntek délután fél kettőre megérkeztek a helyszínre. Első lépésként megpróbáltuk a TUZI-féle pavilonokat felállítani, ami végül meghaladta képességeinket, így gyorsan varázsoltunk a helyszínre egy sátrat.

A disznólkodás másnap kora reggel 6:30-kor kezdődött Red-cache-ék tanyáján. A két szervező (Red-cache, Vumenke) sajna nem tudott elsőként érkezni a helyszínre, mivel valami gond lett az ébresztőórájukkal.

Hála Benjyéknek (akik rájuk törték az ajtót), azért nem sokat késtek. A hadművelet első lépése a disznók ólból való kirángatása volt. Itt már bőven akadt segítő kéz. Szegény jószágoknak nem volt sok esélyük a menekülésre.

Ezek után a tanyán Tuzi klubtárs már „felvillanyozó szeretettel” várta a két „áldozati bárányt”, akik a klubtárs láttán remegő tekintettel estek össze az őket odaszállító kocsin. A disznócskák legyilkolászása után a csapatnak jól jött egy kis szíverősítő házi pálinka, volt, akinek nagyon is jól esett.

Ezután a disznók pörzsölése és szétdarabolása következett. Itt szintén bőven akadt szorgos kéz. Eközben a konyhában is szorgoskodtak a hölgy klubtársak és Red-cache szülei. Elkészítették az igen finomra sikerült sültvért reggelire.

A reggeli kb. 8:30 körül vált aktuálissá, amin egy előző disznóvágás finomságait is lehetett fogyasztani. Majd telt – múlt az idő és a disznók szépen hullottak darabjaikra, ekkor megérkezett a csapat alvós része is. Dél körül elkészült a sült hús, meg a kolbász is.

A konyhában szorgoskodók már a levest kóstolgatták, mikor lesz készen. 14:00-kor befejeződött a hurkatöltés is. A munka igazán jó hangulatban telt. A piknik ideje alatt a tűzhely körül volt a legnagyobb tülekedés, mivel ott állandóan forrt a bor, no meg a tea is, de az kevésbé fogyott.

Akik nem csak a disznóvágásra voltak kíváncsiak, azok megnézhették, és meg is simogathatták a Red-cache-család birkáit is. Egyesek még kukoricával is etették a barikákat. Az időjárás kevésbé volt kegyes hozzánk, ugyanis egész nap erős szél fújt, no meg délutánra az eső is rákezdett, de ez egyáltalán nem rontott a hangulaton.

A pikniknek kb. négy órakor ért véget. Ekkor mindenki kóstolóval a kezében sétálgatott az udvaron, hogy az ebéd fáradalmait kipihenje. Összességében egy szép nap volt ez a Klub életében. Mindenki jól érezte magát, még rossz idő ellenére is.

Köszönjük minden kedves aktívan segítő klubtagnak a szorgoskodását (név nélkül, mert senkit sem szeretnénk kihagyni a felsorolásból).

Köszönettel: Red-cache (T.t.) és Vumenke (600)